„Egyszer egy időben, szép Spanyolországban élt egy kicsi bika, úgy hítták, hogy Ferdinánd.”
Így kezdődik Munro Leaf mesekönyve, ami 1938-as megjelenésekor bestseller lett Amerikában. Azóta 60 nyelvre lefordították, emellett a szelíd bika története különféle feldolgozásokban bűvöli el kiskorú és nagykorú rajongóit. Ki gondolná, hogy még a világpolitika magaslataiba is belekavart? Franco betiltotta a pacifista propagandának titulált könyvet Spanyolországban, Hitler a náci Németországban elrendelte az összes fellelhető példány elégetését. Érdekes adalék, hogy Sztálin viszont engedélyezte a megjelenését Lengyelországban.
Miben rejlik ennek a történetnek a varázsa? A cselekmény meghatározatlan időben játszódik, „szép Spanyolországban” – itt éldegél Ferdinánd, aki más, mint a többi bika. A többiek a nagy madridi bikaviadalra készülnek. Ő inkább kedvenc fájának árnyékában üldögél, és szagolgatja a virágokat. Egy napon aztán végzetes félreértés történik, és Ferdinándot Madridba viszik. Lehet -e szava a szelídségnek egy kegyetlenség által dominált, sikerorientált világban? Ez a kérdés máig sem veszített az aktualitásából.
A történetet Alan Ridout (1934 – 1996) angol komponista is feldolgozta hegedűre és beszédhangra. Ezt a változatot szólaltatja meg Kelemen Barnabás (hegedű) és Vecsei H. Miklós (mesélő).
(A nyitóképen Robert Lawson illusztrációja az első kiadásból.)