A fiatal zongoraművész a vízzel kapcsolatos zeneművekből építette fel koncert programját, melyek egy lelki-szellemi fejlődés útját rajzolják ki.
A műsor programja:
Liszt Ferenc: A forrásnál A természetes spirituális tisztaság tere, ami a születés előtti és a közvetlenül azt követő időszak sajátja.
Claude Debussy: Ondine A kísértéssel való találkozás alap eleme a fejlődésnek, amit bizalmatlanság és szellemi elsötétülés követ.
Claude Debussy: Tükröződések a vízen A tükörkép illúzió, valami, ami nem az, aminek tűnik. Az anyagi világ tekintetében is tettenérhető szemléletmód, hogy összekeverjük a térképet a valódi tereppel.
Szentpáli Roland: Water „A víz az, ami folyik, ami párolog, ami megfagy” – amikor elkezdjük a vizet, az éltető őselemet kizárólag materialista módon szemlélni a besötétedés mélypontja felé közeledünk.
Maurice Ravel: Bárka az óceánon Kiszolgáltatottá válunk az egyedüllét, a magunkra maradottság állapotában. Viharokkal küzdünk, remény nélkül.
Maurice Ravel: A víz játéka Pogány vízistenség játéka villan fel a szökőkútban, bizalmatlan találkozás valami transzcendenssel. A keresés kezdete.
Liszt Ferenc: A villa d’Este szökőkűtjai Észrevétlenül vált át a csillogás és fokozatosan alakul spirituálissá. Liszt maga írja a kottába: „de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.”
Liszt Ferenc: Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár Megtisztult, őszinte hála és nyitottság hangjaival ér véget a darab, ami jelképezheti életünk utolsó pillanatait is, ami a lét új ciklusának kezdete.